Névmások – Összefoglalás

A személyes névmásokat használjuk, ha az alanyt (aki csinál valamit, akivel történik valami) szeretnénk helyettesíteni.

Pl.: Jill is a teacher. She is from the USA. – Jill helyett áll a „she”.

A birtokos jelzőket akkor használjuk, ha birtokviszonyt szeretnénk kifejezni. Mindig meg kell nevezni, mi a birtok. Azaz „It’s my bag” – „ Az az én táskám”, nem mondhatjuk azt, hogy „It’s my.” „ Az az én.” – De mim?

Pl.: This is our house.

My name is Bill.

A birtokos névmásokat önállóan használjuk, utánuk már nem tesszük a birtokolt dolgot.

Pl.: It’s mine. – Az az enyém. Nem mondhatjuk, hogy It’s mine car – Az az enyém autó.

The car is mine. – Az autó az enyém.

A tárgyas névmásokat akkor használjuk, ha nem az alanyt szeretnénk helyettesíteni és nem birtokviszonyról van szó. Tipikusan elöljáró szavak után állnak vagy például a tárgy helyett.

Pl.: Jill loves Bill. She loves him. Bill nem az alany, Jill szereti őt, így a tárgyas névmást használhatjuk a neve helyett.

Look at me!  – Nézz rám!